Kalandozásaink

Kalandozásaink

Megmondtam mar ezerszer, soha nem leszek...barpultos

2016. szeptember 20. - DaniErzsi

Sziasztok!

 

Ígértük, hogy a munkáról is irunk nektek. Nahat, sosem gondoltuk volna, hogy egyszer ilyesmit fogunk csinalni... Történt pedig, hogy Cuzcoban egy hostelben vagyunk, es szállásért cserébe dolgozunk. Egy barban, pultoskent. :)

Megérkeztünk cuzcoba 3 hete, aztan korhazba mentunk a magasság miatt, aztán 2 nappal kesobb mar itt volt jelenesunk. Ideertunk a hostelbe pentek delutan 5kor, majd közölte a főnök srac, hogy okes, normalisak vagytok, 6 órától dolgoztok. Jah persze, oke-gondoltuk viccel... 10 percen belül kiderült, hogy közel sem viccelt :) lepakoltunk, es bealltunk a pult mögé. Gondoltuk, majd betanitanak minket, vagy valami, sosem álltunk még a bár másik oldalán.. hát, hamar emlekeztettek minket, hogy del-amerikaban vagyunk :)

img_20160908_214543.jpg

Pentek este lévén hatalmas forgalom volt, rengeteg ember, a hostel minden héten legalább 1x felfogad egy-egy hiresebb dj-t, ez pedig általában penteki napra esik, mint akkor is. Mindenki sietett, h haladjon a dolog, semmit nem mondtak el, 1 perc alatt vegighadartak felig spanyolul, hogy mi hol van... :) Mondanom sem kell, fogalmunk nem volt, mit csinalunk :) ez az elso nehany oraban elegge zavart minket, aztan rájöttünk, hogy igy sem ugy sem tudunk mit csinalni, szóval jobb, ha kitalalunk valamit. Az este vegere ugy belejottunk a koktelok improvizalasaba, hogy még magunk is meglepődtünk :) 

img_20160914_233823.jpg

Kértük a főnököt az elejen, hogy hadd dolgozzunk együtt, mert akkor a szabadidonk is egyutt lesz, ez tobbe-kevesbe sikerult is. Vagy reggel 8-4ig dolgoztunk, vagy este 6tol zarasig (ez ejfel es reggel 6 kozott valtozatos skalan mozgott). Heti atlag 4napot kellett dolgoznunk, a tobbi szabad volt. 

Ami nagyon furcsa, hogy a többi önkéntes nehany kiveteltol eltekintve fiatalabb nalunk (igen, Erzsinel is!), igy mar a tennyel, hogy hazasok vagyunk is kisse földönkívülinek hatunk itt :) ez persze nem okozott nagy gondot. Mindegyikük honapok/evek ota utazik, igy a korkülönbség nem okozott gondot. Inkabb az eletritmusban érezzük a differenciat, ok minden! este belemennek az éjszakába, majd egesz nap alszanak es este megint elölről (ezen max a reggeli beosztas modosithat kicsit).. mi viszonylag koran fekszunk (foleg a betegseg miatt), aztan egesz nap jarjuk a varost energianktol függően. Persze, ha az ember evek ota uton van eléggé kitolodik az ingerkuszobe, es mar nem hozzák lázba olyan dolgok, amik pl minket (kezdőket) nagyonis. Érdekes latni ennyifele vilagutazot!

img_20160908_214537.jpg

Ami még nagyon érdekes, hogy a sztereotípiákat nagyjából tartják az emberek... persze nem akarunk messzemenő következtetéseket levonni, pláne ennyi idő után, de az nagyon érdekes, hogy az amerikaiak - kanadaiak általában onteltek, es azt hiszik, ovek a vilag. A nemetek szokek, nagyobb darabok, es ott vannak mindenhol (de eddig akarhannyal talalkoztunk, mindegyik elképesztő kedves es szocialis volt!), az ausztralok nagyon sokat beszelnek, de abszolut jofejek, a del-amerikaiak nagyon cukik, aranyosak, kedvesek, de iszonyu szetszortak es atgondolatlanok. Megdöbbentő, hogy eddigi majdnem 1 honapos utazasunk soran egyetlen egy magyarral sem talalkoztunk!! Sőt, a legtöbben azt mondták, mi vagyunk az elso magyarok, akikkel életükben talalkoznak... na erre nem szamitottunk!

A szoba, ahol a munkaert cserebe ingyen lakunk 15 személyes, pici, sotet, levegőtlen. Ez egy ideig nem probléma, plane, hogy rengeteget lehet rajta spórolni, a gáz akkor kezdődik, amikor valaki megbetegszik.. akkor nincs megállás, csak ido kérdése, hogy mindenki beteg legyen. Sokszor pedig kering körbe -korbe az egész. Na ez történt velünk is, ezert döntöttünk ugy, hogy hamarabb elmegyunk innen egy masik hostelbe, pihenni, gyógyulni. Eddig masfel heunk ment arra, hogy a betegség miatt nem tudtunk semmit csinálni (ami nem is olyan sok, ha azt nézzük mennyi minden volt), de többet nem szeretnénk erre áldozni. 

img_20160917_013152.jpg

Szóval, megvolt az utolsó muszakunk is, holnap pedig érzékeny bucsut veszünk az elmult majdnem 3 het minden tortenesetol, es lepunk egyet :)

 

Mi eddig a legnagyobb tanulsag az ut soran? Tobb is van:

- otthon elkepzeltunk valamit, de a valóság más 

- azt gondoltuk, nagyon kemények vagyunk.. hát nem

- sokkal-sokkal turelmesebbnek kell lennünk mindennel es mindenkivel szemben.

 

Jelentkezünk nemsokára! ;) Hianyoztok!

Puszilunk!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://danierzsiutazik.blog.hu/api/trackback/id/tr2711731611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RE-nata 2016.09.21. 04:31:25

De jó látni titeket ilyen aktívan is (nem csak fekve). Peruban vannak ilyen bárok? Nahát, valahogy úgy képzeltem, hogy mindenki elhagyott hegyi falvacskában lakik, gyűjtögeti a rőzsét és pánsípon játszik. De tényleg....

Sebastopol 2016.09.21. 10:30:50

Nagyon jó beszámoló! Élvezzük!

Davebácsi 2016.09.23. 10:15:42

tényleg, vegyetek tengerimalacokat a perui pánsíposok ellen! :D
süti beállítások módosítása